Mely személyiségjegyek ösztönzik a hatalomvágyat? Figyelembe kell-e vennie a közvéleménynek a mentális egészséget, amikor a vezetőit választja? Az emberek mindig is kutatták ezeket a kérdéseket, ennek ellenére mégis sokszor vita alakul ki a választott vezetők mentális egészségéről.
Milyen tulajdonságokat keresnek a választók a politikusokban?
A választók azokat a politikusokat részesítik előnyben, akik viszonylag extravertáltabbak, asszertívabbak, nyitottabbak, őszintébbek (vagy annak tűnnek), érzelmileg stabilabbak és valamivel vitakészebbek, mint az átlagember; ezek a tulajdonságok a politikai ambícióval, a vezetői szereppel és a médiamegjelenéssel is összefüggésbe hozhatók. Míg a politikai pártok mögött ideológia áll, addig a politikai jelöltek mögött személyiség, és a választók gyakran választanak olyan politikusokat, akik saját személyiségjegyeiket testesítik meg, de erősebb vezetői tulajdonságokkal rendelkeznek.
A politikusok általában sötét személyiségjegyekkel rendelkeznek?
Azok az emberek, akikben a sötét személyiségvonások, mint a nárcizmus, a pszichopátia és a machiavellizmus megjelennek, gyakran vonzódnak a hatalmi pozíciókhoz. A tekintély, a figyelem és a gazdagság iránti vágy gyakran arra készteti őket, hogy gátlástalan és kegyetlen módon szerezzenek hatalmat. Ezek a tulajdonságok fokozhatják a hatalom megszerzésére irányuló késztetést, felsőbbrendűségi érzést ébresztenek bennük, és megakadályozzák, hogy elfogadják a magukról vagy a vezetésükről szóló negatív információkat. A patokrácia egy olyan kormányzat leírására használt kifejezés, amelyet személyiségzavarokkal küzdő vezetők irányítanak.
Miért választanak a választók nárcisztikus vagy szociopata vezetőket?
A sötét személyiségű vezetők hosszú távon károsak lehetnek, akkor miért választják őket a szavazók egyáltalán? Az egyik ok az, hogy a nárcisztikusok és a szociopaták csábító személyiséggel rendelkeznek; elbűvölők, magabiztosak és merészek tudnak lenni, és eltúlozzák az eredményeiket. A másik ok az, hogy a konfliktusos személyiségek vonzzák a figyelmet, amit a média aztán reflektorfénybe állít. A gyakori médiamegjelenés fokozza az „ismertség-kedveltség” jelenségét: minél többet látható egy adott személy (vagy márka), annál ismerősebbnek tűnik, az ismeretség által pedig nő benne a bizalom, hisz leginkább az ismeretlentől félünk. Továbbá ezek a vezetők gyakran olyan erőteljes narratívát vezetnek be, hogy a „válság küszöbön áll”, és hogy ők az egyetlenek, akik elháríthatják azt. Félelmet gerjesztenek, ellenségképet teremtenek, amivel szemben majd ők megvédenek…
Tel: +36 70 602 9987
Egyéni tanácsadás, művészetterápia, coaching:
Comments