Március lelki tartalma
- Dr Bernadett Balazs
- Mar 11, 2022
- 3 min read
Updated: Dec 24, 2024
Március a keresztény hagyományban Böjtelő, illetve Böjtmás, a népi hagyományban Kikelet hava. Meghatározó eleme a víz, az örök mozgás, változás szimbóluma. Márciusban érezzük legerősebben a télből a tavaszba való átmenetet, belső világunkból elindulunk kifelé a természet ébredésével együtt.
A hó, a jég olvadása a víz elem túlsúlyát indítja el a természetben. A tavaszi árvizek világa mocsaras, kettősség van jelen benne: egyrészt a pusztulás, másrészt a születés. Ebben az időszakban nemcsak az érzelmekben, hanem a tudatban is jobban átélhető a mindenség végtelensége, a benne lévő erő megsejtése.
A mocsár rút, sötét, gyászos világa a nyomott, depresszív hangulattal, tehetetlenségérzéssel analóg, ám szenvedés, mélypont nélkül nincs újjászületés. A földben lévő mag is elkorhad, hogy belőle új élet csírázhasson, az új születésének a feltétele mindig a régi minőség és forma elengedése. A kérdés ilyenkor: mit engedünk el, ítélünk pusztulásra, hogy továbbléphessünk.
Márciusban felerősödnek az érzelmek. A hangulati élet sokszor szélsőséges ingadozása mintha a természetben egyszerre megjelenő halál és születés kettősére rezonálna. A lelki életben is megjelenik a természetben minden évben tetten érhető átváltozás: az ősztől tavaszig földben őrzött mag márciusi szétbomlása és halála, egyben egy új kis növény születésének kezdete is.
Március időszakára jellemző még az olvadáson és a feloldódáson kívül a várakozás, amit az elengedés előz meg. Az új megszületésének akadálya a természetben a mag héja, ami a személyiségre vonatkoztatva a perszónát szimbolizálja. A mag héjának, amely a múltat fémjelzi, meg kell repednie, a magnak mintegy fel kell adnia magát, hogy a benne lévő lehetőségekből egy új egyed születhessen. Ezzel analóg átváltozás, átalakulás a feltétele annak, hogy a személyiségünkön belül lévő lehetőségekből minden év tavaszán valami új tudjon kibontakozni, megszületni. Utóbbinak sokszor akadálya lehet egy merev perszóna vagy egy részidentitás, amelyben megrekedhetünk. A mandala festése, rajzolása, illetve montázs-kollázs technikával való elkészítése segíti a személyiség újrarendeződését, újjászületését.
Pszichológiai szempontból: Március a kollektív tudattalan területe, megjeleníti az egységtudatot, a befelé fordulást, izolációt. Az önfeláldozás, a lelki szolgálat szimbóluma. Minőségében megtalálható az anyagi világtól való elfordulás (lásd a természetben a szétbomlást, szétesést). Március az álomvilágban élés és az intuitív funkció dominanciájának ideje. Megvan a veszélye a személyiséghatárok elmosódásának és az énfeladásnak. A víz elem túlsúlya, amint a természetben, úgy az emberi érzelmekben, hangulatokban is egyensúlyzavarokat okozhat. Hajlamosíthat az élettől való elmenekülésre (pl. szenvedélybetegségekbe), de mivel a vízben keletkezik az élet, ezért megtermékenyítő, gyógyító hatású is.
Márciusa nagyböjti időszak, melynek szimbóluma a lelki életben is a megtisztulás. Jó időszak a vetésre lelki értelemben is, amit ilyenkor teszünk, annak következményeivel előbb-utóbb találkozni fogunk. Testi és lelki szinten is a „nagytakarítás" ideje: ismét szembetalálkozunk a számvetés szükségességével: mi az, amit elengedünk, mi az, ami kibontakozásra vár bennünk. Március a mindennel való egység, az embrióállapot, az alvás-ébredés határának a szimbóluma, lehetőségünk van átélni újra az egységben való feloldódást. A hónap vége felé nő a tudatosodás, az ébredő öntudat mellett azonban megmarad az érzékenység, a művészi beállítódás, az élet érzelmekben, álmokban gazdag megélése. Akinél a gondolkozási funkció a domináns, és merev szabályok uralkodnak az életében, annak számára a márciusi művészetterápiás alkalmak segíthetik a tudattalanba zárt érzelmek megjelenését.
Tünetileg: Gyakori a fáradtságérzés, ezzel együtt rossz közérzet, depresszív hangulat is előfordulhat. Ezért a tavaszi testi-lelki átalakulásnak, változásnak az elősegítése egyik fontos célja a terápiának. Lélektani megközelítésben márciust a passzivitás hónapjának is nevezhetnénk. Sokan vannak, akiket könnyen elsodor az érzelem, és hagyják, hogy történjenek velük a dolgok. A sodródás ellenszereként a természet utáni tárgyak rajzolása, illetve a formarajz, agyagmunka segítheti bizonytalan énhatáraik megerősítését és belső energiáik feléledését a tetszhalottságból.
Művészetterápiás cél: tartózkodás az ítéletektől, ítélkezéstől, az elfogadás átélése. A gondolkodás és az érzelmi élet közötti átmenet és kapcsolat kiépítése. A festés, a vízzel és a színekkel történő alkotófolyamat felszabadítja az érzelmeket, aki viszont érzelmileg szétfolyik, annak a különböző eszközökkel történő rajzolás - amely a gondolkodási funkciót erősíti - segíthet megtalálni az egyensúlyt.
A művészetterápia eszközei képesek szabályozni a személyiségen belül a korai nyitást, illetve a korai zárást, visszafogni, visszatartani a túl gyors „kinyílást". Például a mániás munkamódra hajlamosaknál rögtön jön a „nyár", átmenet nélkül. Ennek tudatosítását és a visszatartást elősegítheti a kevesebb vízzel való festés, valamint a különböző krétákkal, színes ceruzákkal történő alkotás. A kék és a sárga szín együttesében felfedezhetjük a világhoz való racionális és érzelmi hozzáállás kettősségét. A kettő találkozásánál és kapcsolatánál megjelenő zöld szín a psziché transzcendens funkcióját is szimbolizálhatná, ami a fejlődés sine qua vonja. A két ellentétből (kék és sárga) egy új minőség jön létre, az ellentétek egyesítésével egy új egyensúly születik.
Forrás: Dr Antalfai Márta - Alkotás és kibontakozás (2016)
Tel: +36 70 602 9987
Egyéni tanácsadás, művészetterápia, coaching:
コメント