Neked mi jut az eszedbe, amikor meghallod a kreativitás szót? Színes festékek, fülbemászó dallamok, vagy esetleg érdekes technikai találmányok, tudományos vívmányok? A kreativitásnak számtalan meghatározása létezik, és megkülönböztetik a technikai és művészi kreativitást. Az utóbbi az, amit a legtöbben a kreativitáshoz kapcsolnak, amely a művészi tehetségből és önkifejezésből születik - a művészetterápia emiatt tud segíteni az önismeretben. Pedig a kreativitás túlmutat a művészet határain: a technikai vagy műszaki kreativitás az, amikor az emberek új elméleteket, technológiákat vagy ötleteket hoznak létre. Ebben a cikkben erről lesz szó.
Ez a cikk az első része egy kreativitásról szóló sorozatnak. A későbbiekben bemutatott technikák közül sokat nagy gondolkodók, feltalálók is alkalmaztak kreativitásuk ösztönzésére. Bárki megtanulhatja, hogy hogyan legyen technikailag kreatív, és hogyan használhatja ezeket az eszközöket. Arra tervezték őket, hogy segítsenek kreatív és ötletes megoldásokat kidolgozni a problémákra, és segítsenek felismerni azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként talán elmulasztanál.
A technikai kreativitásnak két fő vonulata van: a tervezett, programozott gondolkodás és a laterális gondolkodás. A tervezett gondolkodás egy új termék vagy szolgáltatás létrehozásának logikus vagy strukturált módjaira támaszkodik. Erre a megközelítésre példák lesznek a későbbiekben bemutatott 'Morfológiai Elemzés' és az 'Átkeretezési Mátrix'. A másik fő irányvonal a laterális gondolkodást használja, amelyre példák a Brainstorming vagy a Random Input. A laterális gondolkodást Edward de Bono népszerűsítette, akinek könyvei magyar nyelven is elérhetőek.
A laterális, „oldalirányú” gondolkodás alapja annak felismerése, hogy az agyunk mintafelismerő rendszerként is működik, és nem úgy, mint a számítógépek. Nekünk évek kellenek, hogy megtanuljunk és elvégezzünk egyszerű számtani feladatokat, míg a számítógépek ezt nagyon könnyen megteszik. Ám mi rögtön felismerünk az olyan mintákat, mint az arcok, a nyelv és a kézírás. Csak azok a számítógépek képesek hasonlóra, amelyek az emberi agysejtek működését modellezik. A számítógépeknek azonban még hatékonyabbá kell válniuk, hogy megközelítsék a minták kezelésére való képességünket.
A jó mintafelismerés előnye, hogy nagyon gyorsan tudunk tárgyakat és helyzeteket felismerni. Képzeld el, mennyi időt veszítenél el, ha minden alkalommal teljes elemzést kellene végezned, amikor egy buborékos folyadék hengeres tartályával találkoznál – és mégis mennyire egyszerű felpattintani a szénsavas üdítő dobozát! Mintázatfelismerés nélkül éhen halnánk - vagy megennének. Átkelni sem tudnánk biztonságosan az úton.
Sajnos azonban beleragadunk a mintáinkba, hajlamosak vagyunk kizárólag bennük gondolkodni. Az általunk kifejlesztett megoldásaink a korábbi, hasonló problémáink megoldásain alapulnak. Általában eszünkbe sem jut, hogy más mintákhoz tartozó megoldásokat használjunk. Hogy kitörjünk ebből az előregyártott mintákkal teli gondolkodásmódból, különböző technikákat alkalmazhatunk. Ezek segíthetnek abban, hogy megdöbbentő, ragyogó és eredeti megoldásokat találjunk a problémáinkra és lehetőségeinkre.
Fontos kiemelni, hogy minden megközelítésmódnak megvan a maga erőssége. A logikus, fegyelmezett gondolkodás rendkívül hatékony a termékek és szolgáltatások jobbá tételében. Ez azonban csak a gyakorlati fejlesztések elvégzéséig előnyös. A laterális gondolkodás teljesen új koncepciókat és ötleteket generálhat, valamint a meglévő rendszerek zseniális fejlesztéseit. Ám rossz helyen és időben alkalmazva szükségtelenül zavaró lehet.
Hogyan hozhatjuk ki mindegyikből a legjobbat? Számos gyakorlat ötvözi a technikai kreativitás két különböző irányzatának erősségeit, például a ’DO IT’ és a ’Simplex’ beágyazza a két megközelítést a problémamegoldó folyamatokba. Bár kisebb problémák kezelésekor ezek használata túlzásnak tekinthető, kiváló kereteket adnak a nehéz és súlyos problémák megoldásához.
Gyakran az egyetlen különbség a kreatív és nem kreatív emberek között az önészlelés. A kreatív emberek kreatívnak tekintik magukat, és megadják maguknak az alkotás szabadságát. A nem kreatív emberek nem gondolnak a kreativitásra, és nem adják meg maguknak a lehetőséget, hogy bármi újat alkossanak.
Kreatívnak lenni talán csak annyi, hogy rá kell szánnunk az időt, hogy egy lépést visszalépjünk, és megengedjük önmagunknak a kérdést: lehet ezt jobb módon csinálni? Edward de Bono ezt "kreatív szünetnek" nevezi. Azt javasolja, hogy ez legyen egy rövid, csupán csak 30 másodperces szünet, azonban ez váljék a gondolkodás szokásos részévé - melyhez önfegyelem kell, hisz könnyű elfelejteni.
Egy másik fontos attitűdváltás az, hogy a problémákat a fejlődés lehetőségének tekintjük. Hiszen amikor megold egy problémát, jobb terméket vagy szolgáltatást kínálhat utána. A kreativitás azonban terméketlen, ha nem következik belőle cselekvés. Az ötleteket értékelni, javítani, csiszolni és értékesíteni kell, mielőtt értékük lenne. A további cikkek ebben fognak segíteni.
Ha tetszett, és szeretnél még többet olvasni a témában, csatlakozz facebook oldalomhoz!
Tel: +36 70 602 9987
Egyéni tanácsadás, művészetterápia, coaching:
Comentarios