Miért vagyunk érzékenyek a félretájékoztatásra? Mitől torzul a valóságészlelésünk? Hogyan előzhetjük meg káros hatásait? Bemutatok néhány a félretájékoztatással kapcsolatos fogalmat, amelyek segíthetnek a megelőzésben, a felismerésben és a korrekcióban. Legyünk kritikusak a hírekkel és magunkkal szemben is, pszichológiai tényezők sora befolyásolja a világról kialakított képünk.
Kognitív fukarság
Ami a legérzékenyebbé tesz minket a félretájékoztatásra, az az, hogy kognitívan fukarok vagyunk. A problémák megoldására inkább az egyszerűbb, könnyebb utakat választjuk, mint azokat, amelyek több gondolkodást és erőfeszítést igényelnek. Úgy fejlődtünk ki, hogy a lehető legkevesebb mentális energiát használjuk. Ám részben ez teszi agyunkat olyan hatékonnyá: nem akarunk minden egyes dolgon nagyon erősen töprengeni. De ez azt is jelenti, hogy nem gondolkodunk eleget, amikor szükség lenne rá - például amikor azon tűnődünk, hogy igaz-e, amit az interneten látunk.
Kettős folyamatelmélet
A kettős folyamatelmélet az az elképzelés, hogy két alapvető gondolkodásmódunk van: az 1. rendszer egy automatikus folyamat, amely kevés erőfeszítést igényel; és a 2. rendszer egy analitikus folyamat, amely több erőfeszítést igényel. Mivel kognitívan hibázhatunk, általában az 1-es rendszerű gondolkodást (a könnyebbet) használjuk, amikor úgy gondoljuk, hogy ezzel megúszhatjuk. Azonban az automatikus feldolgozás két okból teremti meg a félretájékoztatás kockázatát. Először is, minél könnyebb valamit feldolgozni, annál valószínűbb, hogy igaznak gondoljuk, így a gyors, könnyű ítéleteket gyakran akkor is helyesnek érezzük, ha nem azok. Másodszor, a hatékonyság miatt a részletek - néha döntő fontosságúak - kimaradhatnak. Például felidézhetünk valamit, amit az interneten olvastunk, de elfelejtjük, hogy azt megcáfolták.
Heurisztikák
A heurisztikák olyan becslések, feltételezések, amelyeket gyors ítéletalkotásra használunk. Azért használunk heurisztikákat, mert ez egyszerűbb, mint komplex elemzést végezni, különösen az interneten, ahol rengeteg információ áll rendelkezésre. A heurisztikákkal az a probléma, hogy gyakran téves következtetésekhez vezetnek. Előfordulhat, hogy a „társadalmi támogatottság heurisztikájára” hagyatkozunk annak megítélésében, hogy mennyire megbízható az információ - például valaki, akinek adunk a szavára megoszt egy bejegyzést a közösségi médiában. De akármennyire is bízunk az adott személyben, ez nem teljesen hiteles mutató, és olyasmit is elhihetünk, ami nem igaz. Míg egy újságban egyértelmű, hogy annak melyik részét olvassuk, és tisztában vagyunk vele, hogy épp a vélemény- vagy a karikatúra-részlegben járunk, addig az online világban egészen más a helyzet.
Kognitív disszonancia
A kognitív disszonancia az a negatív élmény, amely a meggyőződésünknek ellentmondó információval való találkozást követi. Ez arra késztetheti az embereket, hogy a keletkező disszonancia, belső feszültség, szorongás enyhítése érdekében elutasítsák az új, eddigi nézőpontjukkal szemben álló, azonban hiteles információkat.
Megerősítési torzítás
A kognitív disszonancia ellentéteként is értelmezhetjük a megerősítési torzítást. Ugyanis ez az a tendencia, hogy az ember hajlamos elhinni azokat az információkat, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseit, előfeltételezéseit, és elutasítani azokat az információkat, amelyek ellentmondanak ezeknek. Ennek eredményeképpen, az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriából, nemkülönben torzított módon interpretálják az információkat. A torzítások különösen az emocionálisan jelentős kérdéseknél jelennek meg, és a már megerősödött, igaznak tartott kognitív tartalmak esetén. A dezinformációs szereplők kihasználhatják ezt a tendenciát a meglévő hiedelmek felerősítésére.
Motivált érvelés
Motivált érvelésről akkor beszélünk, amikor az emberek érvelési képességeiket arra használják, hogy azt higgyék, amit hinni akarnak, ahelyett, hogy az igazságot határoznák meg. A lényeges pont itt az a gondolat, hogy az emberek racionális képességei, nem pedig a lusta vagy irracionális gondolkodása, okozhatja a tévhiteket. A kutatók egy része szerint ennek oka a racionalizálás (mint énvédő, elhárító mechanizmus), míg más része azt állítja, hogy szellemileg lusták vagyunk, tehát gyakran nem gyakoroljuk a kritikai képességünket.
Pluralista tudatlanság
A pluralista tudatlanság a társadalomban annak a hiánya, hogy megértsük mások gondolkodását és hitét. Ez arra késztetheti az embereket, hogy tévesen azt higgyék, mások vannak többségben, amikor egy politikai nézetről van szó, holott valójában csak nagyon kevesen osztoznak azon a véleményen. Ezt tovább ronthatják a fals információk (pl. összeesküvés-elméletek), mivel ezek a nézetek népszerűbbnek tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Ennek egy változata a hamis konszenzushatás: amikor az emberek túlbecsülik, hogy hányan osztják a nézeteiket.
Harmadik-személy hatás
A harmadik-személy hatás azt írja le, hogy az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy a téves információ másokat jobban érint, mint saját magukat. A kutatók megállapították, hogy az emberek félretájékoztatás észlelésére való képességét illetően jelentős a harmadik-személy hatás: az emberek saját magukat jobbnak ítélik a félretájékoztatás felismerésében, mint másokat. Ez azt jelenti, hogy az emberek alábecsülhetik sebezhetőségüket, és emiatt nem tesznek megfelelő lépéseket sem.
Könnyedség
A könnyedség (fluencia) arra utal, hogy az emberek mennyire könnyen dolgozzák fel az információkat. Az emberek nagyobb valószínűséggel hisznek el valamit igaznak, ha azt gördülékenyen tudják feldolgozni - helyesnek érzik, és így igaznak tűnik. Emiatt olyan hatásos az ismétlés: ha már hallottuk korábban, könnyebben dolgozzuk fel, és ezért nagyobb valószínűséggel hisszük el. A politikában vagy márkaépítésnél előszeretettel alkalmazzák: ismételd meg többször az üzeneted (pláne, ha egyszerűen, "lebutítva" fogalmazol), és fokozod a hatást. Tehát még akkor is, ha már hallottuk valami cáfolatát, az eredeti állítás puszta ismétlése ismerősebbé, gördülékenyebbé és hihetőbbé teheti azt. És akkor zárásként megismétlem ( ;) ): legyünk kritikusak a hírekkel és magunkkal szemben is, pszichológiai tényezők sora befolyásolja a világról kialakított képünk.
Tel: +36 70 602 9987
Egyéni tanácsadás, művészetterápia, coaching:
Comments